Jelentősen nőtt a mesterséges intelligencia használata a munkahelyeken

Az elmúlt két évben ugrásszerűen megnőtt a mesterséges intelligencia alkalmazása a munkahelyi feladatok során, ami érezhető hatással van a dolgozók termelékenységére. Egy friss felmérés adatai szerint a mesterséges intelligenciát használók aránya a munkavállalók körében 2024-ről 2025-re 26 százalékról 41 százalékra emelkedett, 2026-ra pedig várhatóan eléri az 52 százalékot is. Ez a tendencia egyértelműen mutatja a technológia egyre szélesebb körű elterjedését a különböző iparágakban.

Demográfiai eltérések a használatban

A felmérésből kiderül, hogy a fiatalabb munkavállalók és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb valószínűséggel építik be munkájukba a mesterséges intelligenciát. A magasan képzett dolgozók körében 61 százalékos az elfogadottság, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ez az arány mindössze 37 százalék. Emellett a fiatalabb generációk mintegy 20 százalékponttal magasabb arányban használják az eszközöket, mint idősebb kollégáik, bár a rendszeres használat gyakorisága a különböző korcsoportokban hasonló képet mutat.

Időmegtakarítás és termelékenység

A mesterséges intelligenciát alkalmazó dolgozók jelentős része arról számol be, hogy a technológia érezhetően javítja a hatékonyságot. A felhasználók átlagosan hetente körülbelül három órát takarítanak meg, ami a teljes munkaidejük 7,7 százalékos csökkenését jelenti. Az így nyert idő azonban egyenlőtlenül oszlik el: míg a legtöbben mérsékelt előnyökről számolnak be, addig egy kisebb csoport jelentős nyereséget könyvelhet el. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a dolgozók nem fordítják a megtakarított időt produktív tevékenységekre, a termelékenység növekedésében rejlő lehetőségek kihasználatlanul maradnak.

Feladattípusonként eltérő előnyök

A mesterséges intelligencia hatékonysága nagyban függ az elvégzendő feladat jellegétől. A kódgenerálással és hibakereséssel kapcsolatos munkaköröknél a legjelentősebb az időmegtakarítás, amely elérheti a heti nyolc órát is – ez azonban csak a dolgozók mintegy 8 százalékát érinti. Ezzel szemben a gyakoribb feladatok, mint például a kutatás vagy az írás, lényegesen kisebb időbeli előnyt jelentenek.

Vegyes megítélés és növekvő aggodalmak

Érdekes módon a legtöbb munkavállaló nem tekinti a mesterséges intelligenciát fenyegetésnek az állása szempontjából. Azokban a munkakörökben, ahol magasabb az átvételi arány, jellemzően kisebb a munkahely elvesztésétől való félelem. A vezetői pozíciókban dolgozók különösen aktívan használják a technológiát, és kedvezőbben viszonyulnak az újításokhoz. Ugyanakkor az elmúlt évben összességében romlott a mesterséges intelligencia megítélése: jelenleg a dolgozók 41 százaléka vélekedik pozitívan róla, ami az előző évi 43 százalékhoz képest csökkenést jelent.

Akadályok és képzési igények

A használat növekedése ellenére továbbra is jelentős akadályok nehezítik az elterjedést. A megkérdezett munkavállalók körülbelül fele nem használ mesterséges intelligenciát, ami részben a feladatokhoz való alacsony relevanciával, a hagyományos módszerek iránti ragaszkodással, illetve a pontossággal kapcsolatos aggályokkal magyarázható. Emellett a dolgozók 41 százaléka kifejezetten érdektelennek mutatkozik a technológia iránt. A munkavállalók többsége szerint a szélesebb körű elterjedéshez elengedhetetlen a megfelelő képzés biztosítása. Bár a vállalatok mintegy fele tervezi, hogy mesterséges intelligenciával kapcsolatos oktatásba fektet, a másik fele továbbra is vonakodik ettől, ami fékezheti a technológia teljes körű integrációját.

Következtetések a jövőre nézve

Ahogy a mesterséges intelligencia alkalmazása folyamatosan bővül, egyre nyilvánvalóbb, hogy a jelenlegi előnyök ellenére a további növekedés a fennálló akadályok leküzdésén múlik. A munkaadóknak és a döntéshozóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a képzési programokra és az erőforrások biztosítására annak érdekében, hogy a technológia teljes potenciálját kiaknázhassák a munkahelyi termelékenység növelésében.